Ugyan az előző szezon végén kiesett az első osztályból a dunaújvárosi futballcsapat, a stadionfejlesztési programnak hála, megújult a volt Kohász Stadion és annak teljes gyepszőnyege, melyet mostantól fűteni is lehet. Az egyedi munkafolyamat fázisairól fotók készültek, a kivitelezőtől pedig azt is megtudtuk, milyen extrém időjárási körülmények között működőképes még a rendszer.

Dübörög a stadionrekonstrukció Magyarországon, de visszás módon elő-előfordul, hogy olyan csapat arénája újul meg, amely éppen haldoklik vagy kiesik az NB I-ből. Nemrégiben Pápára látogattunk, ahol a Perutz Stadion úgy kaphat több százmilliós fejlesztési pénzt, hogy lakója, a Lombard Pápa megszűnt, és megyei szintről kezdik újra a focit a városban. Hasonló „ívet” írt le a Dunaújváros. Itt szerencsére nem a milliárdos hiány okozott gondot, a gárda egyszerűen gyengén szerepelt, és friss feljutóként nem tudta megőrizni helyét az élvonalban. Létesítménye, az egykori Kohász Stadion így is megszépült, köszönhetően a Nemzeti Stadionfejlesztési Programnak. Nemrégiben végeztek a gyepszőnyeg felújításával, a pálya alatt fűtésrendszert alakítottak ki. Kíváncsiak voltunk, hogyan is zajlik le egy ilyen nem mindennapi művelet, így a pályázaton győztes kivitelező cég, az Aquatherm munkatársához, Dobner Péterhez fordultunk.

„A teljes fűtésrendszert egy hét alatt sikerült kiépíteni, ez elég jó időnek számít. Főleg akkor látványos, ha az ember végigköveti a munkálatok egyes fázisait” – véli a szakember, akitől megtudjuk, a német anyavállalat olyan csapatok stadionjában végzett már ilyen munkát, mint a Real Madrid, az Udinese vagy a Schalke 04. A fűtésrendszer lefektetéséhez három nagyobb munka társult a korábbi gyepszőnyeg és föld eltávolítása után: a locsolórendszerhez szükséges közművesítés, a vízelvezető-, vagyis a drainrendszer kialakítása és a megfelelő fűtési energia biztosítása, magyarul az új kazánok beszerelése.

A használhatatlan gyepszőnyeget feltekerték, az alatta lévő földréteget pedig fél méter mélységig kiásták. A munka során beton alépítményektől futópályán át mindent találtak „odalent”. Ezután kezdtek neki a gyepfűtés kiépítésének. 30 centi vastagon leszórták a homokot, majd az egyik oldalvonal mellett kiásott munkaárokba lefektették a gerinccsövet, amit összekötöttek a kazánnal. Ebbe a fő vezetékbe kötötték bele a többi, 25 milliméteres fűtőcsövet, amelyet keresztbe vezettek a pályán oda-vissza. Összesen 28,8 kilométernyi csövet használtak fel. A csőlabirintusra ráhúztak még egy homokos-földes termőréteget, amit meghintettek trágyával, végül pedig erre terítették rá a gyepszőnyeget. A gépészeti munkát végezte az Aquatherm, a gyepszőnyeggel kapcsolatos feladatokért az Eurogreen-Tiszafa Kft. felelt. A munkafolyamatot egy, az anyacégtől érkező szakember követte figyelemmel, ő már több ilyen beruházást ellenőrzött.

 

dunaujvaros

Fagyálló és fűtőszál

A győri, a felcsúti, a mezőkövesdi, a békéscsabai, a debreceni, a békéscsabai és a ferencvárosi stadion után így Dunaújvárosban is van lehetőség télen fűteni a pályát. Anno a Bozsik Stadionban is lefektettek egy csőrendszert, de az még fémből készült, és a városi legenda szerint nem sokáig üzemelt. A magyar stadionokat egységes szisztémával látták el: a fűtőcsövekben fagyálló van, ez adja át a kazánok által generált hőt, és olvasztja le a havat a gyepről. Az egyetlen kivétel a Nagyerdei Stadion, ahol fűtőszálak futnak a földben.

Az ember azt gondolná, a fűtéscsövek néhány óra alatt leolvasztják a havat, csak a kezdő sípszó előtt kevéssel kell beüzemelni őket, pedig a folyamat ennél jóval összetettebb. A rendszer szakaszos működésű. A pályamunkásoknak először is le kell tolni a havat a játéktérről és csak ezután lehet bekapcsolni a fűtést. A csövek nagyjából három nap alatt melegítik fel olyan hőmérsékletűre a gyepszőnyeget, ami játékra alkalmas körülményeket biztosít. A melegítés mellett persze a vízelvezető rendszernek is működnie kell, különben olyan állapot alakulhat ki, mint a felcsúti stadionátadást követően, amikor állt a víz a pályán. Ha a meccs előtti három napban nem esik tartósan mínusz 13 fok alá a hőmérséklet, akkor mindennek működnie kell. Ez egyébként nem csak idehaza van így, a technológia a külföldi stadionokban is ennyit bír.

A gyepszőnyeg egyszeri felfűtése a külső hőmérséklettől függően 800 ezer és egymillió forint közé tehető, kérdés, hogy ezt egy másodosztályú csapat megengedheti-e magának.

 

forrás: mno.hu

link: http://mno.hu/foci/mostantol-a-gyepet-is-lehet-futeni-dunaujvarosban-1295635